• Jegyvásárlás
  • Hírlevél
  • m_facebook
  • m_instagram
  • m_youtube
  • Nyitólap
  • Műsor
  • Előadások
    • Bemutatók
    • További előadások
    • Vendégjátékok
    • Események
  • Társulat
  • Jegy
    • Jegytípusok
    • Nézőtér
    • Jegypénztárak
    • Kedvezmények
    • Ajándékutalvány
    • Online jegy
  • Bérlet
    • Bérletkonstrukciók
    • Bérletházak
    • Nézőtér
    • Jegypénztárak
    • Kedvezmények
  • Hírek
  • A színház
    • Pályázatok
    • Technikai információk
    • Támogatók
  • Alapítvány
  • Kapcsolat
  • 2024/2025
  • 2023/2024
  • 2022/2023
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2019/2020
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2016/2017
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011
  • 2009/2010
  • 2008/2009
  • 2007/2008
  • 2006/2007
  • 2005/2006
  • 2004/2005
  • 2003/2004
  • 2002/2003
  • 2001/2002
  • 2000/2001
  • 1985/1986
  • 1977/1978
  • 1976/1977
  • 1975/1976
  • 1974/1975
  • 1973/1974
  • 1972/1973
  • 1971/1972
  • 1970/1971
Bernarda Alba háza

Federico García LorcaBernarda Alba háza

Bernarda Alba háza

MATE Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Intézet
Asszonyok drámája Spanyolország falvaiban

Federico Garcia Lorca talán legjelentősebb műve a Bernarda Alba háza, amely az asszonyok drámája Spanyolország falvaiban alcímet viseli, nem véletlenül. „A költő megjegyzi, hogy e három felvonást hűséges dokumentumnak szánta.” – írja a dráma elején. Annak is  nevezhetnénk, ha a mű megírásának körülményeit kutatnánk. Bernarda Alba alakját ugyanis valóságos személy ihlette: Frasquita Alba.  A keménykezű özvegyasszony Federico Garcia Lorcáék házával szemben lakott családjával Asquerosaban, a költő nagybátyja kiszáradt kútjából hallgatta az Alba házban zajló dialógusokat és gyakran látta, ahogy a rácsos ablakok mögött megmozdulnak a függönyök.



A drámában Bernarda a külvilágtól elzárkózva él öt lányával, bezárva tartja anyját is, csak Poncia, a cseléd hordja a pletykát.  A történet temetéssel indul, az apa halála után nyolc éves gyász vár rájuk és a Bernarda által megszabott szigorú hagyományokat kell követniük. „Úgy kell majd élnünk, mintha téglával falaztunk volna be ajtót, ablakot. Addig majd a kelengyéteket varrjátok.”



Sötét szoba, csend, rácsok az ablakokon, megrebbenő függönyök, leselkedő szemek, elfojtott vágyak, fojtogató légkör, feltörő indulatok, fülledtség, hőség, kényszerű, zsarnoki rendszabályok. Csak Adela, a legkisebb lány nem nyugszik bele sorsába: „Nem szokom meg! Nem akarok rabságban élni. Nem akarom, hogy elfonnyadjon a testem, mint a tiétek, nem akarok szobában megaszalódni. Holnap újra felveszem a zöld ruhámat, és kimegyek az utcára! Ki akarok menni innen!”  Hét nő, hét különböző személyiség, akik szabadságra és szerelemre vágynak, s akiket egy közös sorsra ítélt a merev, természetes ösztönöket elnyomni akaró hagyomány és rend, ami végül tragédiához vezet. De a tragédia bekövetkezése sem hozza meg a feloldást. „ És nem akarok zokogást. Csend legyen! Akkor sírj, ha egyedül maradsz. Elmerülünk mindnyájan a gyász tengerében. Csend, ha mondom! Csend!”



A dráma kéziratának végén a június 19-ei dátum szerepel, s Federico Garcia Lorcát pontosan két hónap múlva gyilkolták meg a Bernarda élet ellenes eszméit követő és a szabadságot el nem tűrő falangisták.


  • Bernarda Alba háza

Szereposztás

  • BernardaTörök Sára
  • Maria JosefaPapp Barbara
  • KoldusasszonyPapp Barbara
  • PrudenciaPapp Barbara
  • AngustiasRéti Nóra
  • MagdalenaSziládi Hajna
  • AmeliaVarga Fekete Kinga
  • MartirioMaizác Stefánia
  • AdelaKádas Petra
  • PonciaszolgálóOrosz Csenge
  • SzolgálóBach Zsófia
  • rendezőKéri Kitty
  • osztályvezető tanárEperjes Károly

A Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar III. évfolyamos színművész osztály (lány hallgatóinak) előadása
 

Sajtómegjelenések

Művészek

  • Jegyvásárlás
  • Hírlevél
  • m_facebook
  • m_instagram
  • m_youtube
  • Impresszum
  • Adatvédelmi nyilatkozat
  • Közérdekű adatok
    • Szervezeti adatok
    • Működési adatok
    • Gazdálkodási adatok