Az előadás a történelem egyik legmegrendítőbb történetét kelti életre a tánc nyelvén. A cselekmény a Római Birodalom fénykorában játszódik, ahol Spartacust, a szabad trák harcost balsorsa a gladiátor rabszolgák kíméletlen világába sodorja. A porond véres csatái nemcsak testi erejét, hanem szellemi tartását is próbára teszik. Az arénák zúgó tapsvihara mögött elhallgattathatatlanul ott morajlik a kiszolgáltatottak láncainak csörgése és Spartacus szívében minden nappal egyre erősebb lesz a vágy az igazság és a szabadság iránt.

Az idei táncszínházi bemutató témájának kiválasztása nem pusztán dramaturgiai döntés volt, hanem belső hívást is jelentett Barta Dóra számára. A balett-tagozat művészeti vezetője szerint Spartacus történetének bemutatása számos kiváló lehetőséget rejt magában. „A Spartacusnak ez a fajta nagyméretű, látványos kiállítású megvalósítása, mind a balettirodalom, mind a filmművészet számára kimagasló feladat, s olyan izgalmas vállalkozás, amelybe mindenképpen érdemes belevágni. Ez az évad kiemelkedően alkalmas rá, hiszen kiválóbbnál kiválóbb férfi táncosok gazdagítják az együttesünket, és fontos cél volt számomra, hogy ez jó lehetőség nekik a megmutatkozásra csapatban és egyénileg egyaránt” - emelte ki Barta Dóra.

A Spartacus azonban nem csupán a férfi táncosok köré épül. A rendező-koreográfus számára lényeges volt, hogy a társulat minden tagja méltó teret kapjon. „A Spartacusban számtalan különleges alakításra alkalmas szerep van. Az összes szereplő egytől egyig megtalálhatja az előadásban a maga egyedi pillanatát, amiben megmutathatja az erejét és lendületét.”

Egy ókori történet mai kérdésekkel

A Spartacus ötlete már egy éve megszületett Barta Dóra gondolataiban. Ahogyan az előző évad táncszínházi produkciója, A makrancos hölgy lekerült a műsorról, úgy kezdett el máris egyre többet foglalkozni Spartacus történetével. „Szerettem volna egy ókori történethez visszanyúlni. A császárkori római város kulturális szempontból a hellenisztikus műveltségeszmény örököse. Forráshely, ahol örök erkölcsi értékek fogalmazódnak meg és a műveltség kultúrája is nagy jelentőségű. Azt gondolom, hogy minél távolabb van egy történet tőlünk korban, annál univerzálisabb lehet a mondanivalója.” 

Barta Dóra számára mindig fontosak a nézők, akik ezúttal különböző virtuális „kapukon” keresztül léphetnek majd be ebbe a világba. „Vannak, akik szeretik, ha cselekményesebb egy balett története, mások azért jönnek, mert az érzetek és a mozdulatok különleges hatását szeretnék látni. Éppen ezért foglalkoztatott, hogy olyan témát válasszak, amiben a narratív szálnak és a szabad asszociációnak is teret tudunk adni. A Spartacusban mindkét út jelen van. A táncot úgy kell nézni, mint ahogy a zenét hallgatjuk: ott sem minden hangjegyet akarunk megfejteni, hanem egyszerűen egy összhatást érzékelünk. Hagyni kell, hogy a hatása dolgozzon. Az a pár perc alatt összeálló emóció legyen pontosan az a mondat, amit mozdulatokba helyezve közölni akart a táncművész.”

A történet a mozdulat mögött 

A próbafolyamatnak a Hírös Agóra ad otthont, ahol a táncosok a koreográfián túl a rendezőtől nagyon pontos elemzést is kapnak a korról és az összefüggésekről. Barta Dóra felvázolja számukra Spartacus világát, rávilágít a tettek mögött rejlő lelki mozgatórugókra is. „Mélyen ismerniük kell a történetet, de nem szabad abba a hibába esnünk, hogy elkezdjük dekódolni az összes apró részletet, mozzanatot. Nagyszerű alkotótársaim vannak a mozgásképzés során: Nagy Nikolett, aki régóta kiemelkedő tehetségű, meghatározó művésze a társulatnak és Rónai Attila is nagy örömömre velünk tart, aki markáns és sikeres nemzetközi karriert tudhat magáénak, és kreatív jelenlétével új impulzusokat ad számunkra.”

Zene, amely a test zsigereiben szól

A Spartacus zenéje sokak számára egyet jelent Hacsaturján grandiózus kompozíciójával, Barta Dóra azonban tőle megszokottan, most is egyedi utat választott. „Azt már a kezdetektől tudtam, hogy nem a teljes zeneművet szeretném feldolgozni. Hacsaturján a XX. századi hangzásvilágba vezet bennünket, de én sokkal inkább egy kortalan közegbe szeretném helyezni a darabot. Ezért Nagysolymosi Gábor zeneszerzőt arra kértem, hogy valami mélyről fakadó, elementáris erővel ható zenét álmodjon meg nekünk, ami lehetőséget ad a ritmus, a mély tónusok és az emberi zsigerek összekapcsolására. Hacsaturján zenéje támogatja a romantikus szálat, az eszmeibb találkozási pontokat, de minden jelenetben, ami a fizikumról, az emberi akarat mélységeiről szól, ott jellemzően nem Hacsaturján muzsikáját használom.” 

Látvány, amely korokon ível át

A produkció vizuális világa a nagy nemzetközi elismertségnek és hírnévnek örvendő kiváló látványtervező Antal Csaba munkáját dicséri, aki sok külföldi elfoglaltsága mellett is elvállalta Barta Dóra felkérését. Díszletében és jelmezein keresztül nem egy korhű lenyomatot mutat meg a nézőnek, hanem egy olyan színpadi univerzumot, ami bármelyik korba áthelyezhető, és az ember alaptermészetét is megmutatni képes látványvilág. 

A klasszikus ókori építészeti elemeket, mint például az oszlopfőket vagy a Colosseum jellegzetes motívumait viszontláthatjuk majd a díszletben, de letisztult formában. „Nagyon érdekes az energiája és az ereje a műnek, ezért a díszlet is képes lesz arra, hogy a szokásostól eltérő helyzetekbe hozza a táncosokat. Hasonló megoldást, megdöbbentő, akrobatikus határokat feszegető mozgássorokat már a Carmina Burana előadásában is használtunk már, ahol a társulat tagjai szinte légtornászi, kimagasló akrobatikus képességeikkel szédületes látványvilágot tudtak létrehozni. A Spartacus díszlete is alkalmas lesz arra, hogy hasonló helyzetbe hozza a táncosokat, biztos vagyok benne, hogy mindenki számára emlékezetes lesz a produkció.”

A szenvedéllyel teli koreográfia dinamikus és erőteljes jelenetekben mesél a test és a lélek küzdelméről, az élet-halál harcról, filozófiai töprengést-gondolkodást indítva el a nézőkben. A zene ellenállhatatlan lüktetése és a táncosok magával ragadó mozdulatai egyszerre idézik meg az ókori világ dicsőségét és kegyetlenségét, és legfőképpen az emberi szellem örök álmát: a szabadság és az emberi méltóság megőrzése iránti múlhatatlan vágyat.

Az előadást a Secoser Kft. támogatja.
Köszönjük a Hírös Agórának, hogy helyszínt biztosított a próbákhoz!