A korábbiaktól eltérően ezúttal nem a Gördülő Opera program keretében elhozott szűkített szereposztású és zenakarú változattal, hanem teljes operakórussal, nagyzenekarral és gyermekkórussal érkeztek hozzánk az Operaház művészei, az Operát az Operából! program keretében, magyar nyelvű felirattal játszott koncertszerű előadásukkal.

Az eseményt ezúttal személyesen tisztelte meg jelenlétével Ókovács Szilveszter, a budapesti operaház főigazgatója, aki az előadás szünetében Pataki Csabával, a Szatmár Megyei Tanács elnökével és a házigazda intézmény művészeti igazgatójával, Bessenyei Gedő Istvánnal közösen köszöntötte az egybegyűlteket. Mint elmondta, örömmel térnek vissza harmadszor is Szatmárnémetibe, ahol egy kiváló akusztikájú terem mellett rendkívül lelkes közönséggel találkozhattak az eddigiekben.

Pataki Csaba tanácselnök köszöntőjében elmondta, fontosnak tartja, hogy egyetlen évad leforgása alatt a budapesti Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház és a Nemzeti Táncegyüttes is megfordult Szatmárnémetiben, nem csupán a város, de a megye különböző településeiről érkezők legnagyobb örömére.

Bessenyei Gedő István társulatigazgató megköszönte az Operaház művészeinek vendégjátékát, hozzátéve, hogy egy évfordulós évadot éppen az efféle különleges kulturális események tesznek valóban ünnepi évaddá. Mint elmondta, Szatmárnémetiben az operajátszásnak sajnos igen rendszertelen, ám annál nagyobb múltra visszatekintő hagyományai vannak: 1813-ban játszották Szatmáron az első dokumentált operaelőadást (A párizsi vízhordót debreceni művészek hozták el városunkba), az azóta eltelt két évszázad során viszont alig több mint százharminc, többségében vígoperát élvezhetett a szatmári közönség.

A Szatmáron fellépő társulatok sorából azonban a közelmúltban történt első vendégjátékáig fájóan hiányzott éppen a magyar főváros Operaháza, amely soha korábban nem vendégszerepelt városunkban - ezért is számít fontos színháztörténeti eseménynek a Magyar Állami Operaház immár harmadik vendégjátéka, a Don Pasquale és A sevillai borbély korábbi előadásai után.

Az előadást követően a szatmári közönség felállva ünnepelte a jeles vendégeket, végül az Operaház művészeivel közösen énekelték el nemzeti imánkat, a Himnuszt.

Köszönet az alkotóknak és a rendezvény támogatóinak a nem mindennapi élményért!