Mesterkurzus Menzel-módra
G.Á.A Nemzeti Színház tizenkét stúdiósa és harminckét képzett, közismert színész vett részt azon a mesterkurzuson, amit Jirí Menzel vezetésével tartott a MASZK Országos Színészegyesület az Új Színházban. Az ötnapos kurzuson Menzel a játék örömére próbálta ráébreszteni a művészeket.
Ez volt a harmadik alkalom, hogy külföldi mester irányításával továbbképzést tartottak színművészeink számára. A Színészegyesület neves színházi szakembereket kért fel, hogy legyenek mesterei ezeknek a kurzusoknak. A tematika és a téma szabadon választott, azaz a választott mester mindig maga nevezi meg a kurzus tematikájához megfelelő darabot. A kurzust 2002-ben Oleg Tabakov a Moszkvai Művész Színház művészeti igazgatója vezette, aki Csehov és Gogol művek részleteiből állította össze a „tananyagot”. A következő mesterkurzust Daniel Mesguich francia színész-rendező, a párizsi Színművészeti Főiskola tanára tartotta. Tizenöt színészt tanított öt napig a francia mester Shakespeare: Hamlet, Racine: Andromaché, Corneille: Cid, Pinter: Árulás című darabjainak egy-egy jelenetének segítségével.
Idén a kurzusra kizárólag diplomás, vagy oklevéllel rendelkezők pályázhattak, hiszen a szervezők célja az volt, hogy valóban tapaszalt és gyakorló művészek számára biztosítsanak fejlődési lehetőséget. Tananyagként Jirzi Menzel egy osztrák szerző, Nestroy, magyarul még ismeretlen művét, a „Temperamentumok háza” című darabot szemelte ki.
Johann Nepomuk Nestroy a 19. század elején élő bécsi színész volt, aki szárny-próbálgatásképpen a írói tehetségét is megcsillogtatva népszerű színész-íróvá vált. 26 éves korától rendszeresen írt kisebb-nagyobb színdarabokat, amelynek egy-egy szerepét maga játszotta. Évente 3-4 darabot írt, melyeknek szerves részévé tette a szójátékokat, szellemes dialógusokat, helyzetkomikumokat, és az akkori divatos áriákat kuplébetétekre cserélte. Hazánkban legismertebb műve talán A talizmán, melyet először 1976-ban mutattak be, Nestroy születésének 175. évfordulója alkalmából, a Katona József Színházban pedig jelenleg is szerepel a repertoáron. Ebben különböző embertípusok és hangulatok szerepelnek, változatos játékstílust és játékmodort követelve meg a színészektől.
A május végén zajlott egyhetes próbafolyamat alatt a stúdiós fiatalokkal mutatta be Menzel a helyzetgyakorlatokat, a tapasztaltabb színészek pedig a nézőtér soraiban ülve nézték a munkát. Többek között Bíró Kriszta, Für Anikó, Keresztes János, Kiss Zoltán, Schnell Ádám, Stefanovics Angéla és Ullmann Mónika kísérte figyelemmel a jeleneket. A stúdiós fiatalok minden napra „házi feladatot” is kaptak a mestertől, amit a reggel nyolc órakor kezdődő próbákon gyakorolhattak a tíz órakor induló közös munka előtt.
- Színészi kurzust eddig még nem vezettem – mondta a theater.hu-nak Menzel. – Egy németországi főiskolán a színpadi humor születéséről tartottam előadásokat. Emellett folyamatosan több szemináriumot és kurzust tartok, de az főleg filmes tanítványoknak, rendező szakosoknak szól. Ide egy olyan darabot hoztam, amit korábban már rendeztem. A mű két különböző részletét raktam egymás mellé, ezzel foglalkozunk az öt nap alatt. Mivel nem az egész darabbal dolgozunk, csak néhány jelenetével, ezért nem is lehet közönség elé vinni, hiszen a nézők fel sem fognák ez alapján, hogy miről van itt szó. A színészeket beavattam, beszélgettem velük részletesen a drámáról, hogy érezzék, miben vannak. A legeslegfontosabb, amit ezzel a kurzussal szeretnék tudatosítani bennük, talán az, hogy egy előadást szorgalommal, becsülettel, kitartással kell létrehozni, de közben mégsem kell az egészet olyan halálosan komolyan venni.
Idén a kurzusra kizárólag diplomás, vagy oklevéllel rendelkezők pályázhattak, hiszen a szervezők célja az volt, hogy valóban tapaszalt és gyakorló művészek számára biztosítsanak fejlődési lehetőséget. Tananyagként Jirzi Menzel egy osztrák szerző, Nestroy, magyarul még ismeretlen művét, a „Temperamentumok háza” című darabot szemelte ki.
Johann Nepomuk Nestroy a 19. század elején élő bécsi színész volt, aki szárny-próbálgatásképpen a írói tehetségét is megcsillogtatva népszerű színész-íróvá vált. 26 éves korától rendszeresen írt kisebb-nagyobb színdarabokat, amelynek egy-egy szerepét maga játszotta. Évente 3-4 darabot írt, melyeknek szerves részévé tette a szójátékokat, szellemes dialógusokat, helyzetkomikumokat, és az akkori divatos áriákat kuplébetétekre cserélte. Hazánkban legismertebb műve talán A talizmán, melyet először 1976-ban mutattak be, Nestroy születésének 175. évfordulója alkalmából, a Katona József Színházban pedig jelenleg is szerepel a repertoáron. Ebben különböző embertípusok és hangulatok szerepelnek, változatos játékstílust és játékmodort követelve meg a színészektől.
A május végén zajlott egyhetes próbafolyamat alatt a stúdiós fiatalokkal mutatta be Menzel a helyzetgyakorlatokat, a tapasztaltabb színészek pedig a nézőtér soraiban ülve nézték a munkát. Többek között Bíró Kriszta, Für Anikó, Keresztes János, Kiss Zoltán, Schnell Ádám, Stefanovics Angéla és Ullmann Mónika kísérte figyelemmel a jeleneket. A stúdiós fiatalok minden napra „házi feladatot” is kaptak a mestertől, amit a reggel nyolc órakor kezdődő próbákon gyakorolhattak a tíz órakor induló közös munka előtt.
- Színészi kurzust eddig még nem vezettem – mondta a theater.hu-nak Menzel. – Egy németországi főiskolán a színpadi humor születéséről tartottam előadásokat. Emellett folyamatosan több szemináriumot és kurzust tartok, de az főleg filmes tanítványoknak, rendező szakosoknak szól. Ide egy olyan darabot hoztam, amit korábban már rendeztem. A mű két különböző részletét raktam egymás mellé, ezzel foglalkozunk az öt nap alatt. Mivel nem az egész darabbal dolgozunk, csak néhány jelenetével, ezért nem is lehet közönség elé vinni, hiszen a nézők fel sem fognák ez alapján, hogy miről van itt szó. A színészeket beavattam, beszélgettem velük részletesen a drámáról, hogy érezzék, miben vannak. A legeslegfontosabb, amit ezzel a kurzussal szeretnék tudatosítani bennük, talán az, hogy egy előadást szorgalommal, becsülettel, kitartással kell létrehozni, de közben mégsem kell az egészet olyan halálosan komolyan venni.