Számozott örökkévalóság címmel a Holokauszt szatmári áldozataira, a zsidóülsözés során meghurcolt színházi alkotókra és irodalmárokra, illetve saját társulatunk Holokauszt-túlélő alapítóira emlékezünk. 

2013. április 16. a Holokauszt magyar áldozatainak emléknapja, amely alkalmából - hagyományteremtő szándékkal - idén először szervez megemlékezést a szatmári magyar társulat.

 „A tenger fövenye, az eső csöppjei és az örökkévalóság napjai – ki számlálhatja meg?” (Jésua ben Szirach) mottójú, egész délutános programsorozat 16:30-kor, zsinagógalátogatással kezdődik, amely során a Várdomb (Decebal) utcai zsinagógát tekinthetik meg az érdeklődők, idegenvezetés mellett. A látogatás a Szatmárnémeti Zsidó Hitközség jóvoltából jön létre.

Az emléknap délután 17 órától folytatódik az Északi Színház Ács Alajos Stúdiótermében. A szervezők a Holokauszt színész áldozatairól emlékeznek meg, és tisztelegnek a holokauszt-túlélő társulatalapítók emléke előtt. Az est során közreműködik Bessenyei István színész, a Harag György Társulat művészeti igazgatója, Kovács Éva Poór Lili-díjas színésznő, örökös tag és Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat dramaturgja.

„Nagyon fontos lépésnek érezzük ezt a mostani megemlékezést, amelyet hagyományteremtő alkalomnak szánunk. A színház sohasem szakítható ki saját korából, történelmi kontextusából, ezért kézenfekvőnek tűnik, és különösen hasznos lehet saját identitásunk, önmeghatározásunk szempontjából is, ha a nagy történelmi tragédiákhoz, de akár más eseményekhez is saját, lokális és színházi hagyományainkon keresztül közelítünk. Az, hogy a megemlékezést most tartjuk, és nem a nemzetközi világnap alkalmából, külön is üzenetértékű. Azt az alapvető üzenetet kívánjuk átadni ezáltal is, hogy a Holokauszt nem »zsidó magánügy«, ahogy némelyek gondolják, hanem közös tragédiánk, saját történelmünk része, amelynek ott a helye a legszomorúbb magyar történelmi sorscsapások sorában: Mohács, Trianon, vagy éppen a Don kanyar mellett. A Holokauszt alatt magyar zsidók százezreit irtották ki vagy hurcolták meg, köztük az erdélyi magyar színházi kultúra olyan kiemelkedő alkotóit is, mint Harag György, Kovács György, Erdős Imre Pál, Nádai István, Vándor András és sokan mások. A szerencsésebbeknek is, mint például Janovics Jenőnek, a bujdosás és a megaláztatás jutott osztályrészéül. Nem a számok, hanem az emberek Holokausztjára kívánjuk felhívni a figyelmet, arra, hogy mindaz, ami történt emberekkel, emberi sorsokkal történt, köztük olyan művészekével is, akik a század legnagyobb magyar alkotói közé tartoztak. Arra akarunk emlékezni és emlékeztetni, hogy a zsidóüldözések során valami megszámlálhatatlant próbáltak megszámolni és megszámozni, tetovált számjegyekkel ellátni: emberi életeket, emberi szellemeket, sorsokat. Azt csak találgathatjuk, hogy hány Harag György volt az elpusztítottak között, aki visszatérhetett volna az erdélyi magyar kultúrát építeni. Sosem tudjuk meg. De azt tudjuk, és el is kell mondanunk, hogy amikor egy Harag Györgyöt, egy Erdős Pált vagy, hogy irodalmi példát is hozzunk, egy Radnóti Miklóst számoztak meg, akkor az örökkévalóságra kényszerítettek számjegyeket, mert akár túlélték, akár nem, az ő nevük az örökkévalóságé. Ezért is választottuk az esemény mottójául Jesua ben Szirach kétezer éves gondolatait. Mert hisszük, hogy József Attila szavaival élve >>Emberek, nem vadak, elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel, nem kartoték-adat.<< És abban is hiszünk, hogy ezt az üzenetetet a művészetnek, és minden kulturális intézménynek kötelessége újra és újra hangoztatni, áthagyományozni. Mert ez az, ami ma, hatvan évvel a nácizmus bukása után is érvényes üzenet.” – fogalmazott Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat szóvivője, az esemény ötletgazdája, aki arról is beszámolt, hogy a társulat tervei szerint a jövőben több olyan eseményt kívánnak megszervezni, amely a színházon keresztül közelíti meg történelmünket. A közeljövőben például olyan előadássorozatot terveznek, amely a kommunista diktatúra időszakának erdélyi magyar színjátszásáról és színészképzéséről adna közelebbi képet, meghívott neves vendégelőadók közreműködésével.

A hagyományteremtés szándékával a mostani megemlékezést is tudományos előadások követik: 17:30-tól kerül sor Csirák Csaba színház- és helytörténész előadására a zsidóüldöztetésnek a szatmári magyar színházi kultúrában éreztetett hatásairól, illetve a zsidó származású szatmári színházi emberek szerepéről a város színjátszásában. Tudományos esszéjének címe Zsidók a szatmárnémeti színjátszásért.

18 órától dr. Végh Balázs Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár a zsidó származású szatmári magyar irodalmárokról tart előadást Írósors-zsidósors Szatmárban, a modernség korában címmel.

18:40-kor az áldozatok emlékére az Ács Alajos Stúdió előtt gyertyát gyújtanak a résztvevők.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak, a belépés valamennyi programpontra ingyenes.

A megemlékezést a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata szervezi, társszervező a Szatmárnémeti Zsidó Hitközség.