RUGGERO LEONCAVALLO: BAJAZZÓK

opera

fordította: Radó Antal

Az előadás hossza: 80 perc szünet nélkül

Egy vándorszínész-társulat érkezik egy dél-olasz faluba, hogy előadást tartson. A társulatvezetője, Canio, gyanakodni kezd, hogy felesége, Nedda megcsalja. Nedda valóban szerelmi viszonyt folytat a fiatal falubeli Silvióval, akivel el akar szökni. A társulat egyik tagja, Tonio, maga is szerelmes Neddába, de amikor a nő visszautasítja, bosszúból elárulja Caniónak a titkos kapcsolatot. Canio összeomlik, de este mégis kiáll színpadra, és megpróbálja eljátszani bohócszerepét. Az előadás során azonban féltékenysége eluralkodik rajta, és a játék valósággá válik. A színpadi jelenet közben Canio kérdőre vonja Neddát, aki nem hajlandó elárulni szerelme nevét. Canio végül meggyilkolja Neddát és a segítségére siető Silviót is. A tragédia a híres mondattal zárul: „A komédia véget ért.”

SZEREPOSZTÁS:

Canio: Turpinszky Gippert Béla/Cselóczki Tamás

Nedda: Híves Boglárka/Kovács Éva

Tonio: Bognár Szabolcs/Kristóf István

Beppe: Tötös Roland/Serbán Attila

Silvio: Major Attila/Mátyási Áron

Ferragosta: Laczák Boglárka

Polgármester: Körtvélyessy Zsolt

Le Figure del Furgone - Jekkel Anna, Kertész Kata, Kogler Márk, Kovács Ákos, Madi Róbert, Muszonyi József, Rumi László, Szabó Dániel, Varga Attila

Továbbá: Antal Melinda, Balázs Zsófia, Horváth-Gergely Enikő, Mike-Nagy Kitti, Monos M. Franciska, Perjési Anna, Schupp Gabriella, Tfirst Mariann, Bodnár Oreszt, Dabis Dániel, Kelemen Örs, Puskás Gyula, Rigó Márton, Turjányi Mátyás, Turjányi Miklós, Vadkerti-Tóth Martin, Zakar Béla Bence, Horváth-Szabó Áron, Kácsor Noel, Kószó Botond, Németh Natália, Tóth Jázmin, Zubek Benedek

Közreműködik a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekara.

RENDEZŐ - SZEGVÁRI JÚLIA

Díszlettervező: Molnár Anna

Jelmeztervező: Pirityi Emese

Dramaturg: Tóth Kata

Átdolgozó: Tóth Kata, Szegvári Júlia

Zenei vezető: Károly Kati

Karmester: Drucker Péter, Iván Sára

Hangszerelte: Iván Sára

Játékmester: Raj Martin

Zenei munkatárs: Lestákné Valasek Szilvia, Madarász Éva Andrea, Faragó Zsófia

Ügyelő: Domján Sándor

Rendezőasszisztens: Sirkó Anna

Sajtómegjelenések:

- Különleges látványvilággal, furgonon érkezik meg az idei évad operája, a Bajazzók.

- Elkezdődtek a próbái idei évadunk operájának, a Bajazzóknak.

- A Bajazzók című opera és a Spartacus kortárs balett bemutatójára készül a színház.

Jegyvásárlás: 

Személyesen a színház jegypénztárában és a Malom Központban található jegyirodában (Kecskemét, Korona utca 2., III. emelet, a Libri mellett), illetve online ITT!

ARAM ILJICS HACSATURJÁN - NAGYSOLYMOSI GÁBOR - BARTA DÓRA: SPARTACUS

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tánctagozata, a Kecskemét City Balett táncszínházi előadása

Az előadás hossza: 85 perc szünet nélkül

A Spartacus a történelem egyik legmegrendítőbb történetét kelti életre a tánc nyelvén: az aréna porában emberek álltak egymással szemben s nemcsak egymással, hanem a Világgal, a Hatalommal és a Sorssal szemben is.

A történet a Római Birodalom fénykorában játszódik, ahol Spartacust, a szabad trák harcost, balsorsa a gladiátor rabszolgák kíméletlen világába sodorja. A porond véres csatái nemcsak testi erejét, hanem szellemi tartását is próbára teszik. Az arénák zúgó tapsvihara mögött elhallgattathatatlanul ott morajlik a kiszolgáltatottak láncainak csörgése – és Spartacus szívében egyre erősebb lesz a vágy az igazságra és a szabadságra.

Az ókor egyik legismertebb történelmi személyiségének emléke nem múlt el nyomtalanul. Neve mindmáig felidézi a kegyetlen, kilátástalan sorsukba bele nem törődő, lázongó rabszolgák történetét. A Kecskemét City Balett a táncszínházi előadásban monumentális erővel bontja ki ezt a szabadságért folytatott harcot: a gladiátorok hősies bajtársiassága, a rabszolgák feléledő majd semmibe vesző reménye, a hatalom féktelen kegyetlensége és a szerelem mindent elsöprő ereje mind életre kel a színpadon. Spartacus és szerelme, Flavia, a szabadság és az emberi méltóság utáni elemi vágy szimbólumaivá váltak az elmúlt évtizedek során a történet számtalan irodalmi, filmes és színházi feldolgozásának köszönhetően.

A szenvedéllyel teli koreográfia dinamikus és erőteljes jelenetekben mesél a test és a lélek küzdelméről. A zene ellenállhatatlan lüktetése és a táncosok magával ragadó mozdulatai egyszerre idézik meg az ókori világ dicsőségét és kegyetlenségét, s legfőképpen az emberi szellem örök álmát: a Szabadság iránti múlhatatlan vágyat.

SZEREPOSZTÁS:

Spartacus: Pavleszek László

Flavia, Idea: Nagy Nikolett

Crassus: Szigethy Norbert

Aegina: Gömöri Lara/Hoffmann Luca

Maximus: Rónai Attila

Batiatus: Földesi Milán

Vadállat: Varga Lotti                                             

Rabszolgák, gladiátorok, hetérák, rómaiak, légiósok:

Divinec Márk, Földesi Milán, Gáspár Sámuel, Gömöri Lara, Hoffmann Luca, Rónai Attila, Rozsovits Johanna, Szatmári Márk, Szigethy Norbert, Varga Lotti, Weisz Tícia Szonja

RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS - BARTA DÓRA

Koreográfusasszisztens, társkoreográfus: Nagy Nikolett

Zeneszerző: Nagysolymosi Gábor

Díszlet- és jelmeztervező: Antal Csaba

Fénytervező: Pető József

Konzultáns: Szabó Tamás

Mozgásasszisztens: Rónai Attila

Ügyelő: Stolz Dávid

Rendezőasszisztens: Sirkó Anna

Személyesen a színház jegypénztárában és a Malom Központban található jegyirodában (Kecskemét, Korona utca 2., III. emelet, a Libri mellett), illetve online ITT!