Hosszú ideje készül a Gianni Schicchi opera bemutatására a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, így igazi álom vált valóra péntek este, amikor végre felcsendültek a nagyszínpadon a Giacomo Puccini Triptichonjának harmadik darabjából ismert varázslatos áriák, amelyek már az 1918-as bemutatón, New Yorkban is nagy sikert arattak – a három egyfelvonásos közül kiváltképp a Gianni Schicchi. 

A rendezés ezúttal Cseke Péter igazgató munkáját dicséri, a játékmester Szegvári Júlia. A főbb szerepekben Kristóf István, Bognár Szabolcs, Németh-Nagy Johanna, Haraszti Elvira, Károly Kati, Schupp Gabriella, Laczák Boglárka, Tötös Roland, Serbán Attila, Cselóczki Tamás, Sirkó László és Altorjay Tamás, valamint a teátrum énekkari művészei láthatók.

„A Puccini-darabok hatalmas zenekarra íródtak, mi azonban jóval kisebb apparátussal dolgozunk, éppen ezért óriási kalandba vágtunk bele, amikor repertoárra tűztük a Gianni Schicchit. Iván Sára karmesterünk közel egy évet töltött azzal, hogy pontról pontra átdolgozza és a mi zenekarunkra szabja az előadást” – kezdte Drucker Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház vezető karmestere. Mint elmondta, kiugróan szatirikus karakterábrázolások, fantasztikus zene, sodró lendület, gyönyörű áriák, intenzív, sűrű tempó jellemzi az operát, amely nagy valószínűséggel mindenkit magával ragad majd. 

Drucker Péter kiemelte: mindig hatalmas élmény a zenei tagozat számára operaelőadásokon dolgozni, számukra ez a valódi kiteljesedés, ezúttal főleg, hiszen Puccini hihetetlen részletességgel és mélységekig írta meg a Gianni Schicchit zeneileg. „Minden egyes hangszer összes megszólalása, énekléshez való viszonya, az események részletes ábrázolása, ez a fajta intenzitás és sűrűség, ez a szigorú aprólékosság számunkra hatalmas élmény, ugyanakkor nagy feladat” – zárta gondolatait.

Iván Sára karmester szerint továbbá abban rejlik az opera különlegessége, hogy egy szünet vagy dinamikai váltás sem telik el akció nélkül, továbbá minden alkalommal lehet találni valami olyan újdonságot az előadásban, amelyet addig még nem fedeztek el.

„A mi Gianni Schicchink egy üdítő feldolgozás fantasztikus karakterekkel és gyönyörű zenével. Én úgy gondolom, ha a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház játszik operát, akkor arra el kell jönni! És ami nagyon fontos: az opera után még maradni kell a balettre is, hiszen a színház olyan tánctagozattal büszkélkedhet, akik számtalanszor bizonyították már, milyen magas színvonalon dolgoznak” – üzente a leendő közönségnek Serbán Attila, aki Tötös Rolanddal váltott szereposztásban alakítja Rinuccio szerepét. 

A színház balett-tagozata – a Gianni Schicchi opera után, második felvonásként, de elkülönülő történettel – ezúttal a Carmina Burana balettet adja elő. Barta Dóra rendező-koreográfus olyan előadást keresett az idei repertoárra, amely méltán képviselheti a jubileumát ünneplő tízéves Kecskemét City Balettet. „Ebben az évben úgy döntöttem, a zenéhez fogunk kötődni. Olyan művet kerestem, amelynek erős hatása van és az egész együttest és a műfajt szimbolikusan tudja megmutatni. Talán a közösségi ereje miatt van valamiféle elementáris mélysége és energiája ennek a műnek, amely magával ragadott, ezért esett rá a választásom” – fejtette ki. 

Hozzátette: alkotóként egyértelműen behódolt a zenének, ami nagyon meghatározó elem, struktúráját és hatásait tekintve is, mégis meghúztak egy vékony narratív szálat az egész történet mögött, amelynek kulcspontjai a szerencse forgandósága, az élet változékonysága, az egyszer fent, egyszer lent valószínűtlensége és váratlansága, illetve drámaisága.

„A szokottnál is nagyobb hangsúlyt helyeztünk a világításra, a fényre, hogy azt a kicsit misztikus, transzcendens létezést támogassa, amely a vízióm volt az előadást illetően. Nem monumentális változásokkal teli előadásról van szó, sokkal inkább a fény textúrájának váltakozása által születnek különleges és új színpadképek. A képi világ mindig egy nagyon erős, meghatározó csatornán keresztül születik meg. Ennek fő hívószavai a monumentalitása, az időtlensége, a fajsúlya, a súlya, a drámaisága, és azon belül az ember aprósága a nagy egészhez nézve” – hangsúlyozta.

Az előadásba Fortuna szerepére vendégművészként Wéninger Dalma érkezett, akivel korábban már találkozhatott a kecskeméti közönség. Barta Dóra olyan táncművészt keresett, aki a saját adottságai kapcsán elkülönül attól az egységtől, amelyet a Kecskemét City Balett önmagában nagyon erősen képvisel. A rendező-koreográfus elárulta: néha jó, ha egy összeért közösségbe vendég érkezik, mert azon túl, hogy inspiráló lehet a művészek számára, rendkívül jól képes mozgatni a már megszokott szálakat.

A számos különlegességen kívül továbbiakat is rejt a teátrum balett-tagozatának előadása. „Használunk egy nagyon különleges szivacsréteget, ami befogadja a táncművészek szokásosnál is magasabbról való érkezését. Az ugrások, vetődések, akrobatikusabb, absztraktabb megoldások tompítására ez a speciális szőnyeg alkalmas csak. Így biztosítottuk a biztonságot, de az előadás szempontjából rendkívül hatásos elem a szokatlansága miatt. Idő volt, mire mindenki megszokta, de sokat dolgoztunk azon, és egyben ez volt a legfontosabb számomra, hogy mindenki félelem nélkül, magabiztosan állhasson a színpadon” – zárta gondolatait Barta Dóra, a Kecskeméti Nemzeti Színház tánctagozatának művészeti vezetője.

A Gianni Schicchi című opera együtt látható a Carmina Burana című balett-előadással (1. felvonás: Gianni Schicchi, 2. felvonás: Carmina Burana), január 26-tól a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán megtekinthető.