• Jegyvásárlás
  • Hírlevél
  • m_facebook
  • m_instagram
  • m_youtube
  • Nyitólap
  • Műsor
  • Előadások
    • Bemutatók
    • További előadások
    • Vendégjátékok
    • Események
  • Társulat
  • Jegy
    • Jegytípusok
    • Nézőtér
    • Jegypénztárak
    • Kedvezmények
    • Ajándékutalvány
    • Online jegy
  • Bérlet
    • Bérletkonstrukciók
    • Bérletházak
    • Nézőtér
    • Jegypénztárak
    • Kedvezmények
  • Hírek
  • A színház
    • Pályázatok
    • Technikai információk
    • Támogatók
  • Alapítvány
  • Kapcsolat
  • 2024/2025
  • 2023/2024
  • 2022/2023
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2019/2020
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2016/2017
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011
  • 2009/2010
  • 2008/2009
  • 2007/2008
  • 2006/2007
  • 2005/2006
  • 2004/2005
  • 2003/2004
  • 2002/2003
  • 2001/2002
  • 2000/2001
  • 1985/1986
  • 1977/1978
  • 1976/1977
  • 1975/1976
  • 1974/1975
  • 1973/1974
  • 1972/1973
  • 1971/1972
  • 1970/1971
Figaro házassága

Pierre Augustin Caron de BeaumarchaisFigaro házassága

Figaro házassága

Nagyszínház
avagy EGY ŐRÜLT NAP

2005. 04. 22.

Napóleon szerint a „Figaro” már maga volt az akcióban levő forradalom, vagyis szerinte a francia forradalom valójában nem ama híres 1789. július 14-én kezdődött, hanem 1784-ben, a Figaro házasságának bemutatóján, amikor először hangzott fel az öntudatos polgár tiltakozó szava Figaro monológjában. A társadalmi feszültség, az ellentétek ábrázolása olyan erős itt, hogy – mint minden jó komédiában – akár tragédiába is torkollhatna a cselekmény. Formáját tekintve pedig elmondhatjuk, hogy Beaumarchais valósította meg Diderot álmát, a komoly hangú, polgári problémát megjelenítő, prózában szövegezett drámát. Szerzőnk a francia felvilágosodás korának legjobb vígjátékát írta meg.
Beaumarchais nem csupán szellemes ember volt, hanem önkritikus alkotó is. Voltaire-rel beszélgetve mondta: „ha egy író túl ostoba drámát ír, előbb-utóbb megzenésítik, opera lesz belőle, és attól fogva senki sem tudja, mi van benne.” Mint tudjuk, A sevillai borbélyból Rossini, a Figaro házasságából Mozart komponált halhatatlan operát. A szövegek értékét mutatja, hogy a világ prózai színházainak is kedvelt darabja maradt mind a kettő. Miért? Mert Figaro az egész (fényes és romlott) világgal képes szembeszállni, furfanggal, csellel, ravaszsággal. Átlát az embereken. Az ad neki erőt, hogy a boldogságáért harcol: nem hagyja, hogy kedvese a látszólag mindenható gróf zsákmánya legyen.
  • Előadás

Szereposztás

  • Almaviva grófAndalúzia kormányzójaKőszegi Ákos
  • RosinagrófnéBalogh Erika
  • Figarobelső inas és mindenesMakranczi Zalán
  • Suzannekomorna, Figaro jegyeseDanyi Judit
  • MarcellinaházvezetőnőRéti Erika
  • Antoniokertész, Susana nagybátyjaVitéz László
  • FanchetteAndrádi Zsanett
  • Chérubina gróf apródjaSzokolai Péter
  • BartoloorvosKiss Jenő
  • Bazilioa grófné zenetanáraFlórián Antal
  • Don Gusmi de GusmanbíróFekete Tibor
  • Du MarekSzántó Péter
Továbbá:
Berki Zoltán, Domján Sándor, Harangozó Bálint, Kolenicska Levente, Pethő Orsolya, Széplaky Petra
Zenekar:
Basa István, Dömötör Tiborné, Horváthné Fodor Éva, Kovács Mihály, Kulcsár Erika, Szöginé Bondor Erika
  • rendezőMerő Béla
  • díszlettervezőSzékely László
  • jelmeztervezőJánoskúti Márta
  • zenei vezetőLátó Richárd
  • zeneHajdú Sándor
  • koreográfusGajdos József
  • a rendező munkatársaSzéplaky Petra

Sajtómegjelenések

Művészek

  • Kőszegi Ákos
  • Balogh Erika
  • Makranczi Zalán
  • Danyi Judit
  • Réti Erika
  • Szokolai Péter
  • Kiss Jenő
  • Fekete Tibor
  • Jegyvásárlás
  • Hírlevél
  • m_facebook
  • m_instagram
  • m_youtube
  • Impresszum
  • Adatvédelmi nyilatkozat
  • Közérdekű adatok
    • Szervezeti adatok
    • Működési adatok
    • Gazdálkodási adatok