• Jegyvásárlás
  • Hírlevél
  • m_facebook
  • m_instagram
  • m_youtube
  • Nyitólap
  • Műsor
  • Előadások
    • Bemutatók
    • További előadások
    • Vendégjátékok
    • Események
  • Társulat
  • Jegy
    • Jegytípusok
    • Nézőtér
    • Jegypénztárak
    • Kedvezmények
    • Ajándékutalvány
    • Online jegy
  • Bérlet
    • Bérletkonstrukciók
    • Bérletházak
    • Nézőtér
    • Jegypénztárak
    • Kedvezmények
  • Hírek
  • A színház
    • Pályázatok
    • Technikai információk
    • Támogatók
  • Alapítvány
  • Kapcsolat
  • 2024/2025
  • 2023/2024
  • 2022/2023
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2019/2020
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2016/2017
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011
  • 2009/2010
  • 2008/2009
  • 2007/2008
  • 2006/2007
  • 2005/2006
  • 2004/2005
  • 2003/2004
  • 2002/2003
  • 2001/2002
  • 2000/2001
  • 1985/1986
  • 1977/1978
  • 1976/1977
  • 1975/1976
  • 1974/1975
  • 1973/1974
  • 1972/1973
  • 1971/1972
  • 1970/1971
Ezeregyév

Schwajda GyörgyEzeregyév

Történelmi áttekintés

Ezeregyév

Történelmi áttekintés
ExperiDance Tánctársulat

Ezeregyév


Első rész

Az Életben betöltött szerepünket a bennünk élő jó és rossz keveréke határozza meg. Az egyén befolyásolja a közösségek és a társadalmak alakulását. Ez a szerepvállalás múltat, jelent és jövőt teremt, alakítja történelmünket, történetünket…


A Teremtő angyalaival (a Föld és az első emberpáros, Ádám és Éva megteremtésével) Lucifer pedig ördögeivel alakítja ebben az egész estét betöltő táncvízióban az arányokat. A jó és a rossz – klasszikus értelemben vett – csatája a magyar történelem nagy metszéspontjaiban csúcsosodik ki.

Ezeket a metszéspontokat vázolja fel a műfaj jellegzetes elemeit felhasználva előadásunk. Az ezeregy éves magyar történelem feljegyzésre érdemes, nagy pillanatainak felvillantásával monumentális és egyedülálló kísérletet élvezhetünk – az alkotó optikáján keresztül.

– Sámántánc: A hozott múlt ázsiai szele. A vándorló magyarok ősi kultúrájában az ember az isteneknek való áldozat felmutatásával kívánja jövőjét befolyásolni.

– Honfoglalás: Egy űzött nép hasít bele kardjával és szellemével Európa egy földdarabjába. A IX. század végén az addig vándorló magyar törzsek megszállták a szlávok lakta kies Duna-Tisza vidékét. Kialakult a korai feudális társadalom.

– Kereszténység: A letelepedést követően a magyarok felvették a keresztény hitet, és az egyházon keresztül megismerték a fejlettebb Nyugat államrendjét.

– Államalapítás: Istvánt királlyá koronázták, aki uralkodóként megerősítette a kereszténység nyugati formáját. Megalakult az egységes állam. A folyamat tűzzel és vassal, de ármánytól mentes, tiszta ideológiától vezérelve történt.

– Versenyfutás a trónért: A hatalomért folyó küzdelemben voltak, akik elvettek és romboltak, de akadtak, akik teremtve építettek és megőrizték a dicső múltat.

– Reneszánsz: A legendás király, Mátyás gondolkodására és tetteire döntő mértékben hatott az itáliai reneszánsz. Udvara európai mértékkel mérve is a művészetek és a tudományok fellegvárává, a kor egyik leghaladóbb szellemi műhelyévé vált. E gazdagságot jelképezi a kézfogó és az azt követő fáklyástánc.


Második rész


– A félhold árnyékában: A három világrészt átfogó oszmán birodalom egyre szélesedő ék gyanánt terjesztette ki hatalmát Magyarországon és Európa délkeleti részében. E folyamat több részre szakította az országot, kifosztotta kincstárát, leigázta népét, elrabolta javait, hosszú időre megállította az addig ígéretes társadalmi és anyagi fejlődést.

– Kuruc kor: A török kiűzése után – a kuruc-labanc pofozkodásban – először a sógorok a bennünket, majd kis történelmi illúzióval és persze a Teremtő segítségével, a magyarok őket billentetik hátsó fertályon. A legendás magyar virtus új erőre kapott a párharcok során.

– 1848-as forradalom és szabadságharc: Párizs, Milánó, Velence példáján 1848-49–ben a magyar nemzet is öntudatra ébredt. Európai mintára kialakult forradalma mindent elsöprő lendülettel teremtett új rendszert. A Teremtőtől kapott tudásával a kor szimbólumává vált a költő Petőfi Sándor, azaz Ádám.

– A nagy „menetelések”: A két huszadik századi nagy világégés az emberiség történelmének fekete betűkkel írt sötét korszaka, amelyekből Magyarország földrajzi és szellemtörténeti helyzeténél fogva vesztesként került ki. Halottaink számánál csak a könnyek mennyisége és a szégyen volt nagyobb.

– Élet a II. háború után: A szovjet mintájú szocializmusban Magyarországot a „legvidámabb barakknak” nevezték. A kötelező jókedv és a hurráoptimizmus jegyében szól az úttörők dala. Táncukkal ők testesítik meg az ideológiát, miszerint az ország ismét, immár sokadik alkalommal képes újra kezdeni.


A magyar történelem viharait átélt, elcsüggedt emberpárnak az utolsó jelenetben a Teremtő súgja meg a további érvényesülés titkát. Ettől ők újra talpra állnak, s tovább vezetik az angyali és ördögi csapatokat, amelyek harca valahol mindenkiben ott kavarog… 

Szereposztás

  • A teremtőPatonai Norbert
  • LuciferFalvai Miklós
  • ÁdámPéli Róbert
  • ÉvaMorvai Veronika
  • AngyalDénes NándorGörög ZoltánHorváth MónikaSátori JúliaZsombori Miklós
  • ÖrdögBistei JuditDeák VinceÚjszászi AndrásVarga Zsuzsanna
  • SzereplőBenkő DávidBoros BettinaFilep ViktorHolman EnikőKlausz BernadettLázár Anna DóraPatonai ZsoltPlesovszki PetraReszneki DománSzéphalmi JúliaVarga AttilaVajda NikolettaZsombori Miklós
Zene: Rossa László, Gömöry Zsolt, valamint a Ghymes együttes két száma hallható Tűzugrás című lemezükről.
  • rendezőRomán Sándor
  • koreográfusRomán Sándor
  • zeneRossa LászlóGömöry Zsolt
  • látványBalázs Antal
  • jelmeztervezőDebreczeni Ildikó
  • fénySzimeiszter Balázs
  • hangRostás TiborKupcsik Bertalan
  • producerVona Tibor

Sajtómegjelenések

Művészek

  • Jegyvásárlás
  • Hírlevél
  • m_facebook
  • m_instagram
  • m_youtube
  • Impresszum
  • Adatvédelmi nyilatkozat
  • Közérdekű adatok
    • Szervezeti adatok
    • Működési adatok
    • Gazdálkodási adatok