- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1985/1986
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
Orfeusz az alvilágban
Operett két részben
Nagyszínház
2003. 04. 25.
A görög és római mitológiát \"operettesíteni\" - nagy bátorság. Offenbach, a francia operett megteremtője elkövette ezt a \"pimaszságot\". Offenbach operett-istenei ledér, szabadszájú alakok. Igaz, emberszabásúak voltak ezek az istenek a saját korukban is, de legalább nem énekeltek. Offenbach frivol zenéje szembeszáll a konvenciókkal, s ez tetszik a forradalmat megélt franciáknak. Szabadságot látnak a szabadosságban, forradalmat a tabuk döntögetésében.
Offenbach saját kis színházat nyit Párizsban, ahol előadatja operettjeit, amelyek aztán elterjednek az egész világon. Pedig nem könnyű muzsika ez. A mitológiai téma és a szellemes zene befogadói igényességet kíván.
Az \"Orpheus az alvilágban\" verseit eredetileg a fantasztikus rímfaragó, Romhányi József fordította. A kacskaringós rímek tobzódnak a szövegben, teljes mértékben szolgálják a szerzői szertelenséget. Romhányi érezhetően ugyanúgy beleszeretett saját munkájába, mint Offenbach a zenébe. Ettől olyan jókedvű, igaz minden sor és rím.
Az eredeti történetet nem könnyű követni, hiszen alapos mitológiai ismereteket kíván. A kecskeméti szövegkönyv segíteni próbál a nézőnek, a befogadónak. Új szerepekkel egészítettük ki a történetet, elhagytuk a ma már érdektelen elemeket. A mostani adaptáció egy házasság válságáról szól, de méginkább a hirtelen feltörő hitvesi hűségről és szeretetről. Poklot járnak. A pokol szórakoztató, eszelős tivornyáktól és bacchanáliáktól hangos közegében maguk az istenek is jobban érzik magukat, mint az unalmas Olümposzon.
Amíg a saját szerelmén is meglepődött házaspár ismét egymásra talál, hosszú az út. Addig még sokat és sokan énekelnek. Jókat és jól énekelnek. Mindannyiunk örömére.
Pozsgai Zsolt
Offenbach saját kis színházat nyit Párizsban, ahol előadatja operettjeit, amelyek aztán elterjednek az egész világon. Pedig nem könnyű muzsika ez. A mitológiai téma és a szellemes zene befogadói igényességet kíván.
Az \"Orpheus az alvilágban\" verseit eredetileg a fantasztikus rímfaragó, Romhányi József fordította. A kacskaringós rímek tobzódnak a szövegben, teljes mértékben szolgálják a szerzői szertelenséget. Romhányi érezhetően ugyanúgy beleszeretett saját munkájába, mint Offenbach a zenébe. Ettől olyan jókedvű, igaz minden sor és rím.
Az eredeti történetet nem könnyű követni, hiszen alapos mitológiai ismereteket kíván. A kecskeméti szövegkönyv segíteni próbál a nézőnek, a befogadónak. Új szerepekkel egészítettük ki a történetet, elhagytuk a ma már érdektelen elemeket. A mostani adaptáció egy házasság válságáról szól, de méginkább a hirtelen feltörő hitvesi hűségről és szeretetről. Poklot járnak. A pokol szórakoztató, eszelős tivornyáktól és bacchanáliáktól hangos közegében maguk az istenek is jobban érzik magukat, mint az unalmas Olümposzon.
Amíg a saját szerelmén is meglepődött házaspár ismét egymásra talál, hosszú az út. Addig még sokat és sokan énekelnek. Jókat és jól énekelnek. Mindannyiunk örömére.
Pozsgai Zsolt
- Előadás
Szereposztás
- OrfeuszPál Attila
- EurydiceAuksz Éva
- PlutóDörner György
- PipiJarábik Klára
- PopoMagyar Kinga
- DidiM. Balanyi Rózsa
- Styx JankóSirkó László
- Szophosza vének karaVitéz László
- Malasza vének karaCsizmadia László
- Phellosza vének karaFlórián Antal
- VénuszKéner Gabriella
- DianaMagyar Éva
- JunóRéti Erika
- JupiterEpres Attila
- CupidoAndrádi Zsanett
- MarsSzívós Győző
- MerkurSzokolai Péter
- VulkánBori Tamás
- TantusReiter Zoltán
- Tantus segédjeFazakas Géza
Közreműködik a színház zenekara,
továbbá Mihályik Csilla, Márkus Judit, Magyar Tímea, Cseh Henrietta, Krassói Gabriella, Pethő Orsolya, Kertész Richárd, Széplaky Géza, Szabó Zoltán
továbbá Mihályik Csilla, Márkus Judit, Magyar Tímea, Cseh Henrietta, Krassói Gabriella, Pethő Orsolya, Kertész Richárd, Széplaky Géza, Szabó Zoltán
- rendezőIglódi István
- díszlettervezőMira János
- jelmeztervezőTordai Hajnal
- koreográfusFincza Erika
- szövegkönyvPozsgai Zsolt
- zenei vezetőFekete MariMagony EnikőLátó Richárd
- súgóArató Andrea
- ügyelőDomján Sándor
- rendezőasszisztensTeklesz Zsuzsa