- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1985/1986
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
Jónás
tragédia négy képben
Kelemen László Kamaraszínház
2004. 10. 01.
Marin Sorescu
1936. február 19.
Román költő, író, műfordító, publicista.
Tanulmányait Craiovan kezdte, majd a predeali katonai gimnáziumban érettségizett. 1960-ban a iaşi-i egyetemen szerzett orosz-román szakos diplomát. Első önálló verseskötete 1964-ben jelent meg. Közel húsz verseskötet szerzője. Korai költeményei groteszk és abszurd nyelvezete a dogmatikus klisék szétzúzásának hatásos eszköze volt; a későbbiek, pedig szétfeszítik a hagyományos költészet korlátait. Valamennyi könyve indulatos vitákat váltott ki a sajtóban. Drámaírói tevékenysége is jelentős. A regényt műfaji próbálkozásnak tekintette, s mintegy négykötetnyi irodalomelméleti és kritikai írása is született. Orosz költők, köztük Paszternák verseit fordította románra. A román írótársadalom „csöndes” ellenállói közé tartozott. Az 1980-as években szilenciumra ítélték. Az 1989-es változásokat követően feltétel nélkül támogatta az új hatalom képviselőit. Számos elismerésben részesült, több hazai írószövetségi és akadémiai díjat kapott. Neki ítélték az 1990-es Herder-díjat. Néhányszor fölterjesztették az irodalmi Nobel-díj jelöltjei közé. 1991-től a Román Akadémia tagja. Műveit számos nyelvre lefordították.
Drámáiban Ionesco és Beckett abszurd-fogalmának líraibb megformálását találjuk.
Az 1968-ban megjelent „Jónás”-ban – az egyik legvitatottabb drámájában - a bibliai történetből az isteni akarattal szembeszegülő hőst ragadta ki.
Ám Sorescu Jónása mégsem bibliai alak, bár kétség kívül vannak köztük lényegi összefüggések.
Közelebb áll Babits Jónásához, az írástudó, intellektuális ember képéhez, akinek megaláztatása azt a tanulságot summázza: hogy a szenvedés a prófétai tudás alapja.
Sorescu Jónása - a reménytelenség állapotában önmagával küzdő mitikus hős. Őt nem kényszeríti semmilyen isteni parancs a „megtérés hirdetésére”. Ő az emberi lét és küzdelem alapvető összefüggéseit kutatja a lét és nem-lét, az élet és halál mezsgyéjén. Azt az utat keresi, amelyen elindulva eljuthatunk önmagunkhoz, amelyen járva felismerhetjük világba vetettségünk összefüggéseit, s amelynek végén megtalálhatjuk a helyes irányt…
1936. február 19.
Román költő, író, műfordító, publicista.
Tanulmányait Craiovan kezdte, majd a predeali katonai gimnáziumban érettségizett. 1960-ban a iaşi-i egyetemen szerzett orosz-román szakos diplomát. Első önálló verseskötete 1964-ben jelent meg. Közel húsz verseskötet szerzője. Korai költeményei groteszk és abszurd nyelvezete a dogmatikus klisék szétzúzásának hatásos eszköze volt; a későbbiek, pedig szétfeszítik a hagyományos költészet korlátait. Valamennyi könyve indulatos vitákat váltott ki a sajtóban. Drámaírói tevékenysége is jelentős. A regényt műfaji próbálkozásnak tekintette, s mintegy négykötetnyi irodalomelméleti és kritikai írása is született. Orosz költők, köztük Paszternák verseit fordította románra. A román írótársadalom „csöndes” ellenállói közé tartozott. Az 1980-as években szilenciumra ítélték. Az 1989-es változásokat követően feltétel nélkül támogatta az új hatalom képviselőit. Számos elismerésben részesült, több hazai írószövetségi és akadémiai díjat kapott. Neki ítélték az 1990-es Herder-díjat. Néhányszor fölterjesztették az irodalmi Nobel-díj jelöltjei közé. 1991-től a Román Akadémia tagja. Műveit számos nyelvre lefordították.
Drámáiban Ionesco és Beckett abszurd-fogalmának líraibb megformálását találjuk.
Az 1968-ban megjelent „Jónás”-ban – az egyik legvitatottabb drámájában - a bibliai történetből az isteni akarattal szembeszegülő hőst ragadta ki.
Ám Sorescu Jónása mégsem bibliai alak, bár kétség kívül vannak köztük lényegi összefüggések.
Közelebb áll Babits Jónásához, az írástudó, intellektuális ember képéhez, akinek megaláztatása azt a tanulságot summázza: hogy a szenvedés a prófétai tudás alapja.
Sorescu Jónása - a reménytelenség állapotában önmagával küzdő mitikus hős. Őt nem kényszeríti semmilyen isteni parancs a „megtérés hirdetésére”. Ő az emberi lét és küzdelem alapvető összefüggéseit kutatja a lét és nem-lét, az élet és halál mezsgyéjén. Azt az utat keresi, amelyen elindulva eljuthatunk önmagunkhoz, amelyen járva felismerhetjük világba vetettségünk összefüggéseit, s amelynek végén megtalálhatjuk a helyes irányt…
- Előadás
Szereposztás
- JónáshalászVitéz László
- Első halásznéma szereplő, nincs koraxxx
- Második halásznéma szereplő, nincs koraxxx
- rendezőMerő Béla
- díszlettervezőMira János
- jelmeztervezőMira János
- a rendező munkatársaJarábik Klára