- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1985/1986
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
Nyáron, este fél tizenegykor
2014. 11. 21.
Az előadás hossza: 90 perc szünet nélkül
„Ki ne szeretne - egyszer, féltékenységből - megölni valakit?”
A szerelem, a szenvedély természetét kutatja kitartóan regényeiben, filmforgatókönyveiben Marguerite Duras, a világhírű francia írónő. (A szerető, Az észak-kínai szerető, Moderato Cantabile, Az oroszlánszáj.) Merészen rajzolja meg a szűnni nem akaró, önpusztító vágy és a vággyal makacsul együtt járó veszteség minden pillanatát a nő-férfi küzdelmében, időtlen háborújában.
Történetei egyszerűnek tűnhetnek, hősei hallgatagok, szűkszavúan élik mindennapjaikat, mintha nem történne velük semmi, de ez a semmi feszültséggel terhes, vihar előtti csönd, s ha megjön a zivatar, az sem hoz enyhülést. Akárcsak a Nyáron, este fél tizenegykor című kisregényében, amelynek színpadi változata látható a Nemzeti Színházban.
Esküvője előtti éjszakán a vőlegény egy pisztolylövéssel megöli menyasszonyát, mert az megcsalta a legjobb barátjával, majd végez vele is. A gyilkosságtól fölzaklatott spanyol kisvárosba útjukat megszakítva, a vihar elől menekülve, megáll Maria és családja. Maria ezen az éjszakán érti meg, hogy élete ugyanarra tart, mint Rodrigo Paiestraé, a gyilkosé.
A történet nem pusztán a szereplőkben, a főszereplőben, Mariában fájdalmasan és csöndesen végbemenő veszteségről szól, hanem szól a szenvedély hatalmáról: „Ki ne szeretne – egyszer, féltékenységből – megölni valakit?”
A Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalon megnyitására készült színházi előadás a nézők közelségébe, egy-lélegzetű térbe hozza az írónő különös világát, „meséli el” egy felhőtlen családi nyaralásnak induló spanyolországi út felkavaró eseményeit…
– Amúgy nem szeretek egyedül játszani, de egy ilyenfajta feltárulkozásra, amit ez a szerep igényel, alkalmas egy ilyen meghitt közeg, amikor egy nő személyén keresztül kell megérteni, milyen a házassága, a férje, a gyereke, mit rontott el – mondja a Mariát játszó Udvaros Dorottya. Maria szemszögéből (a nő alakjába Duras talán önmagát is beleírta), az ő érzésein át vezetve ismerhetjük meg ezt a különös történetet. A színésznő és a gitáros (Petz Bálint) a szöveg és zene párbeszédével bravúrosan jeleníti meg, varázsolja a néző elé a drámai események többi résztvevőjét, a szenvedélyek viharában küzdő Mariát és a perzselően forró határtalan katalán tájat…
Szereposztás
- MariaUdvaros Dorottya
- rendezőVörös Róbert
- színpadi változatVörös Róbert
- zeneszerzőPetz Bálint
- fordítóKürti György
- gitárPetz Bálint