Két egyfelvonásos, két különböző műfaj, ám egy üzenet: egy előadás akkor is izgalmas lehet, ha történetesen nem beszélnek benne egy árva szót sem.

Tom Johnson 1971-es darabja valódi opera-kuriózum. Zenéjében némiképp repetitív és minimalista, négy zenei hangból áll (D, E, A, H), és „zenekarában” mindössze két hangszer (zongora és fadob) található. Ugyanakkor – a műfajtól kissé váratlanul – humorában rendkívül összetett, tökéletesen alkalmas arra, hogy az egyszeri ember ráeszméljen: az opera jó!

És ha az opera jó, akkor mit mondjunk a balettről? A tánc is jó! Főleg, ha olyan ismert történetet dolgoz fel, mint a Rómeó és Júlia. Így, együtt pedig olyan csapatot alkotnak, mely kihagyhatatlanná teszik az estét. 

Az  előadás hossza: Rómeó és Júlia 75 perc - szünet - Négyhangú opera 45 perc

Kettőzések:

Valamennyi napon első szereposztás

Május 31-én Júlia: Nagy Nikolett

Rómeó és Júlia - a Kecskemét City Balett táncszínházi előadása

Rómeó: Földesi Milán / Szóka Roland

Júlia: Szőllősi Krisztina / Nagy Nikolett

Tybalt: Szóka Roland / Földesi Milán / Rónai András m.v.

Mercutio: Raj Martin / Szóka Roland / Földesi Milán

Benvolio, Montague: Bolla Bence

Paris: Raj Martin

Capulet: Katonka Zoltán

Lady Capulet: Horváth Zita / Szőllősi Krisztina / Nagy Nikolett

Lady Montague, MAB: Varga Lotti

Miss Prolog, Dajka, Rosaline: Jurák Bettina

Escalus, Lőrinc barát: Feledi János m.v.

Díszlet, jelmez: Mátravölgyi Ákos

Vizuális koncepció: Barta Dóra

Fény: Katonka Zoltán

rendező-koreográfus: BARTA DÓRA

Négyhangú opera