„A gardénia nemes és érzékeny dísznövény. Termesztése a trópusokon többezer éves hagyomány, de Európában is csaknem fél évezrede jelen van már. Ám trópusi származásának köszönhetően nevelése a mi éghajlatunkon nem egyszerű feladat. Bár jelentős odafigyeléssel nem lehetetlen.”

Elżbieta Chowaniec a mai lengyel drámairodalom fontos alkotója, Gardénia című darabját pedig számos európai országban bemutatták már. A mű egy szelet közép-európai történelem: négy generációnak a huszadik századba és egymásba fonódó történetét kísérhetjük végig az 1930-as évektől napjainkig.

Négy nő – négy élettörténet – egy kaptafa.

Anyák és lányaik, akik semmi másra nem vágynak, csak a boldogságra. Tapasztalataik már csak történelmi körülményeik folytán is egészen mások, szokásaik, beidegződéseik, hol kísértetiesen hasonlóak, hol kérlelhetetlenül idegenek, a kommunikációs szakadék pedig olykor áthidalhatatlannak tűnik közöttük. Mégis összetartoznak, és úgy örökítik drámai sorsvonásaikat tovább és tovább, akár egy görög tragédiában – hiszen ők egy család. Család ellen pedig, tudjuk, nincsen orvosság. Vagy talán mégis van?