Egy napfényes olasz kisváros, egy hangulatos piazza, szerelmek, titkok, félreértések és váratlan találkozások. Az Anconai szerelmesek első pillantásra könnyed, mediterrán életérzést sugárzó zenés komédia, ám a sok humoros fordulat mögött egy nagyon is emberi történet bontakozik ki.
„Egy-egy bemutató előkészítése hosszú tervezési folyamat eredménye, amelyben számos lehetőséget mérlegelünk. Mindig a társulatra keresünk darabokat” – emelte ki Cseke Péter. „Az elmúlt 19 évben, amióta a teátrum direktora vagyok, mintegy 250 bemutató született, de ezek közül mindössze három olyan akadt, amelyet újra műsorra tűztünk. Ezek egyike az Anconai szerelmesek. Most találtuk meg újból azt a nagyon erőteljes szereposztást, amivel ezt a darabot a legmagasabb művészi színvonalon tudjuk színpadra vinni. Nagy örömmel emlékszem vissza a 16 évvel ezelőtti bemutatóra is, és fontos volt számomra, hogy Hajdú Melinda, aki akkor Viktóriát, a magyar lányt alakította, most ismét játsszon a darabban. Ezúttal Dorina, a házvezetőnő bőrébe bújik.”

A boldogság sokszor közelebb van, mint gondolnánk
A rendező úgy véli, az elmúlt évek nehézségei – a világjárvány kihívásai és a mindennapi feszültségek – után a nézőknek óriási szüksége van a felszabadító nevetésre és a szívmelengető élményekre. Az Anconai szerelmesek szereplői folyton keresnek valamit, vágyakoznak, reménykednek, és közben sokszor éppen azt nem veszik észre, ami már ott van mellettük.
„Ha nem az lenne a darab címe, hogy Anconai szerelmesek, akkor lehetne az is, hogy Boldogságkeresők. Mindenki éppen ezt kutatja, és nem veszi észre, hogy ott van mellette, csak fülön kellene csípni. Hiszek abban, hogy boldogságra születtünk. Hiszek a Teremtőben és abban is, hogy szeretetre vagyunk teremtve. Az életben vannak olyan időszakok, amikor eltávolodunk ettől az állapottól, ám éppen ezért van különleges szerepe a művészetnek, mert fontos kérdésekre keresi a válaszokat. A színház nem csupán szórakoztat, hanem segíthet abban is, hogy más szemmel tekintsünk a saját életünkre.”

Egy olasz képeslap, amely a hetvenes évekbe repít
Az előadás látványvilágának megteremtésekor Cseke Péter és alkotótársai egy olyan világot álmodtak színpadra, amely egyszerre idézi meg az olasz életérzést és a történet sajátos korszakát. A darab a hetvenes évekbe repíti vissza a nézőket.
A színpadi világ megteremtésében Rákay Tamás díszlettervező és Kovács Yvette Alida jelmeztervező volt Cseke Péter alkotótársa. „A cél egy olyan mediterrán hangulatú tér létrehozása volt, amelyben a néző szinte maga is anconai lakosnak érezheti magát. De nem csupán a díszlet, hanem a jelmezek is az olasz életérzést sugallják. Az előadás látványvilága és zenéi együtt teremtik meg a mediterrán kisváros különleges atmoszféráját” – tette hozzá a rendező.

Ismert történet, új színekkel
Cseke Péter több ponton is újragondolta a darabot a produkció dramaturgja, Szabó Borbála közreműködésével. A módosításokhoz a szerző, Vajda Katalin beleegyezését is megkapták, így átdolgozott részekkel gazdagodhatott a történet. „Új dalokkal is bővült az előadás, és újabb fordítást is kértem Fábri Pétertől, akinek a dalszövegei már eddig is szerves részét képezték az előadásnak. Fábri remek fordításai tovább gazdagították a produkció zenei világát.”
A tánc ugyancsak elengedhetetlen része a mediterrán hangulatú zenés komédiának. A koreográfiákat Markovics Emese készítette, aki most dolgozott először a kecskeméti teátrum társulatával.

A könnyedség mögött komoly munka áll
A zenés színházról sokan hajlamosak azt gondolni, hogy könnyebb műfaj, mint a prózai előadások. A rendező azonban határozottan cáfolja ezt, egy zenés komédia színpadra állítása ugyanis rendkívül összetett feladat. „A szereplőktől egyszerre kíván kivételes színészi képességeket, biztos énektudást, tánctudást, jó ritmusérzéket és humort. A néző számára mindez természetesen könnyed, magától értetődő játéknak tűnik, ám a színpadon látható felszabadultság mögött rengeteg próba, koncentráció és összehangolt munka áll” – tette hozzá a rendező.

Az előadás központi alakját, a szerelmi bonyodalmak hálójában vergődő Tomao Nicomaco anconai polgárt Járai Máté kelti életre. A helyi kávéházat üzemeltető Giovannit Kovács Lehel játssza, míg a húgát, a titokzatos Drusillát Szabó Dorottya alakítja. A Drusilla szívét rabul ejtő kóbor milliomos, Lucrezio szerepében Hevesi László lép színpadra. A panziótulajdonos Agnesét Jankovics Anna, Don Tomao házvezetőnőjét, Dorinát pedig Hajdú Melinda formálja meg. A darab magyar lányát, Viktóriát kettős szereposztásban Venczli Zóra és Kovács Panka játssza. A fiatal szerelmeseket, Don Tomao lányát, Luciát és a vándormuzsikus Luigi del Sorót Vajda Boróka és az SZFE hallgatója, Garamvári Ádám alakítja.

Vajda Katalin harmincéves sikertörténete november 6-án Cseke Péter rendezésében, újragondolt formában elevenedik meg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán. Egy kis Itália, sok szerelem, és még több félreértés. Az Anconai szerelmesek egyszerre ígér felhőtlen szórakozást, sok nevetést, olasz dallamokat és egy olyan gondolatot, amelyet talán érdemes magunkkal vinnünk a színházból hazafelé is. Lehet, hogy a boldogság nem valahol messze, egy tökéletesnek tűnő világban vár ránk. Talán csak körül kell néznünk, és észre kell vennünk azokat, akik mellettünk vannak.









































