Kölcsey Ferenc szerint „a szerelem idegen plánta a magyar irodalomban”, de tudjuk, hogy a Csongor és Tündét olvasta és - maga ellen szólva - pozitívan értékelte. A magyar irodalmi kánon egyik legcsillogóbb és legtöbbet méltatott gyöngyszeme, a Csongor és Tünde címének hallatán diákok százezrei egyszerre és álmukból felkeltve vágják rá: a romantikus dráma fogalmának legpontosabb definíciója. A kecskeméti előadás azonban tartogat meglepetéseket: nem kisebb dologra vállalkozunk, mint hogy bebizonyítsuk, egyik legfontosabb nemzeti drámánk még most is elkoptathatatlan mondanivalóval találhat utat szívünkhöz.

A mindenkori Csongorok és Tündék egymáshoz és önmagukhoz vezető útkeresésének történetét írta meg Vörösmarty Mihály a magyar drámairodalom egyik

Az előadás támogatója: