A két jubileum egybeesése szinte mesébe illő, ám mint azt Cseke Péter, a teátrum direktora és a darab rendezője elárulta, nem az összecsengő dátumok, hanem egy sokkal mélyebb elhivatottság volt a mozgatórugója annak, hogy a Micimackó premierjével tegye emlékezetessé a színház a jubileumot. „Pontosan tudtam, hogy a teátrum 130. születésnapját egy gyerekdarab bemutatójával szeretném ünnepelni. Az egy különleges véletlen, hogy ez pontosan egybeesik a Micimackó megjelenésének 100. évfordulójával.”
A döntés mögött álló igazgatói koncepció pedig a jövőbe mutat. A színház vezetése számára kiemelten fontos ugyanis, hogy a teátrum ne csak a jelen, de a jövő közönségét is megszólítsa és formálja. „Ez egy fontos üzenet. Azok a gyerekek, akik most bejönnek hozzánk – legyen szó 5-6 éves óvodásokról vagy 8-10 éves kisiskolásokról –, 10-15 év múlva a színházunk törzsközönségét alkotják majd. Ezért mérhetetlenül fontos, hogy a 130 éves múltat a jövőt jelentő fiatalsággal együtt ünnepeljük.”
Emberi értékek és lélekből szóló mesék a színpadon
Felvetődik a kérdés: hogyan lehet és kell megszólítani a mai felgyorsult világban cseperedő gyerekeket? Cseke Péter szerint a tempó és a vizuális ingerek változtak, ám a mesék alapvető lényege – a lélekre ható nevelő és megtartó erő – örök.
„A világ fölgyorsult, a mai fiatalokat rengeteg olyan impulzus éri, amit nehéz követni. A televízióból ömlik sok olyan mese, ami ízlésvilágában vagy történetében nem feltétlenül neveli a fiatalságot. Pedig az edukáció, a lélekre és szellemre hatás alapvető feladata egy ilyen műnek. Nem véletlen, hogy a régi nagy mesék hosszú ideig fennmaradnak: olyan fontos mondanivalót hordoznak a gyerekből felnőtté válás útján, amik kiállják az idő próbáját.”
A Százholdas Pagony lakói ikonikus karakterek, akik egytől egyig emberi tulajdonságokat hordoznak. Cseke Péter szerint éppen ez a sokszínűség adja a darab erejét: „Ezek a kis állatkák felnőtt jellemvonásokkal vannak felruházva, mindegyiknek megvan a maga sajátos belső világa. Ezen a kis közösségen keresztül szeretnénk megmutatni a gyerekeknek és a felnőtteknek is, hogy a mai körülmények között islétezik igazi barátság, lemondás, szolidaritás, elfogadás és egymás segítése. A Micimackó erről rendkívül szépen és igazán lélekből fakadóan beszél.”
Nyitott mesekönyv a színpadon – Kiszabadulás a szorult helyzetekből
A kecskeméti előadás nem egyszerűen csak felidézi Milne történetének jól ismert epizódjait, hanem egy szellemes kerettörténetbe ágyazza azokat. Szabó Borbála dramaturg koncepciója szerint a történet onnan indul, hogy a torkos Micimackó beszorul Nyuszi házának bejáratába.
„Miközben arra vár, hogy a kényszerű diéta hatására le tudjon fogyni, barátai mesékkel szórakoztatják őt. Ez a dramaturgiai ötlet nemcsak logikus láncolatba fűzi a kalandokat, de fontos üzenetet is hordoz: a könyv és az irodalom képes átsegíteni bennünket a legszorultabb élethelyzeteken is.”
Ezt az eszmét jeleníti meg Molnár Anna díszlet- és jelmeztervező látványos koncepciója is, a színpad ugyanis egy hatalmas, nyitott mesekönyvvé válik. „Ezzel is biztatni szeretnénk a gyerekeket: amikor elbizonytalanodsz vagy magányosnak érzed magad, milyen jó hozzányúlni egy könyvhöz! Az olvasás élménye átsegít a nehézségeken. A mai kütyük világa mellett meg akartuk mutatni, hogy ennél szebb dolog aligha létezik.”
Családi titkok és a mese eredete
Milne eredetileg saját kisfiának, Christopher Robinnak mesélte a történeteket, melyeket a gyerek plüssjátékai ihlettek. „Az eredetileg Edward névre hallgató játékmackó egy állatkerti élmény nyomán kapta a Winnie nevet. Érdekesség, hogy Bagoly és Nyuszi nem plüssként léteztek, hanem Milne saját fantáziájának szüleményei voltak. A magyar közönség számára pedig különösen kedves adalék, hogy Karinthy Frigyes zseniális fordítása mögött is egy családi összefogás áll: a nyers fordítást Karinthy nővére, Emília – becenevén Mici – készítette el.”
Szívből jövő hivatástudat
A gyermekelőadások iránti elkötelezettség Cseke Péter pályafutásában egy több évtizedes múlttal rendelkező, szívből jövő hivatás. Ahogy a rendező felidézte, még fiatal színészként, a Madách Színházban töltött évei alatt határozta el, hogy a legfiatalabb korosztály színházi nevelésével is szeretne foglalkozni.
„Amikor a rendezői pályán gondolkodtam, és felmerült, hogy a nagy klasszikusok mellett mit rendezzek, a Madách Színházban elvállaltam a gyermek- és ifjúsági előadások kézben tartását. Akkoriban a saját lányaimmal sokat jártam színházba, és nem egyszer láttam olyan előadásokat, ahol a gyerekek zizegtek, mert nem értették, mit látnak, a szülők pedig hátradőlve unatkoztak. Éreztem, hogy ezt nem így kell csinálni! Olyan színházat kell teremteni a gyerekeknek, amit élveznek, ami hat az értelmükre és érzelmeikre, amit értenek, ami válaszokat ad a kérdéseikre, és amitől érdekessé válik számukra az élet.”
Ez a szemlélet vezérli a kecskeméti teátrumban is. „Talán sokkal egyszerűbb lenne a Kamaraszínház színpadára megálmodni ezeket az előadásokat, de én soha nem engedtem ebből. Mindig azt akartam, hogy a gyerekek idejöjjenek, a nagyszínház gyönyörű épületébe! Ez legyen az első élményük: belépni ide, elvarázsolódni a látványtól és a történettől, és egy életre színházszerető emberré válni.”
Csodák, zenék és repülés a nagyszínpadon
A kecskeméti Százholdas Pagonyban a nézők találkozhatnak majd a könyv jól ismert szereplőivel. Micimackót Konfár Erik, Malackát Jankovics Anna, Kangát Szegvári Júlia, Zsebibabát Kovács Panka, Fülest Lakatos Máté, Nyuszit Magyar Éva, Bagolyt Pál Attila, Róbert Gidát pedig Kovács Patrik alakítja.
A szemfüles olvasóknak feltűnhet Tigris hiánya: mivel az előadás Milne első kötetének történeteire épít, Tigrist – aki csak a második kötetben tűnik fel – most nem láthatják ebben a darabban. De hiányérzetre semmi ok: varázslatból, repülésből, dallamos zenékből és elgondolkodtató pillanatokból nem lesz hiány!
Ünnepeljük együtt a színház 130. és a Micimackó 100. születésnapját a Százholdas Pagony varázslatos világában!
