Olasz életérzés, szerelem, nevetés – bemutattuk az Anconai szerelmeseket

A napfényes Itália hangulata költözött a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadára november 6-án. Vajda Katalin Anconai szerelmesek című zenés komédiája 16 év után, megújult formában tért vissza a teátrum repertoárjára, ezúttal Cseke Péter rendezésében. A fergeteges humorral, romantikus bonyodalmakkal és népszerű olasz slágerekkel teli előadást a premier közönsége óriási tapssal ünnepelte.
2026. november 8.

Egy hangulatos olasz kisváros, ahol a szerelem mindent összekuszál, a félreértések egymást érik, és mindenki a boldogságot keresi – többnyire éppen ott, ahol a legkevésbé találhatja meg. Az Anconai szerelmesek története egy aprócska piazzán bontakozik ki, ahol a helyiek és az arra vetődő idegenek sorsa váratlanul összefonódik. A szereplők hol egymásra találnak, hol elkerülik egymást, miközben titkok, féltékenység, remények és csalódások szövik át a mindennapjaikat. A hetvenes évek olasz slágereivel fűszerezett zenés komédia azonban nem csupán felhőtlen szórakozást kínál: arra is emlékeztet, hogy a boldogság sokszor közelebb van hozzánk, mint gondolnánk.

Vajda Katalin darabja immár harminc éve töretlen népszerűségnek örvend a magyar színpadokon. Kecskeméten 16 évvel ezelőtt már nagy sikerrel játszották, most pedig a színház 130. jubileumi évadában újra helyet kapott a repertoárban. Cseke Péter, a teátrum igazgatója elmondta, az elmúlt 19 év mintegy 250 bemutatójából mindössze három olyan produkció akadt, amelyet ismét műsorra tűztek, ezek egyike az Anconai szerelmesek. Hajdú Melinda, aki a korábbi kecskeméti előadásban Viktóriát, a magyar lányt alakította, ezúttal Dorina, a házvezetőnő szerepében tér vissza a történetbe.

A színpadon megelevenedő mediterrán kisváros látványvilágát Rákay Tamás díszlettervező és Kovács Yvette Alida jelmeztervező álmodta meg. A koreográfiákat Markovics Emese készítette, aki első alkalommal dolgozott a kecskeméti társulattal. Az előadás zenei vezetője Károly Kati, míg a zenei munkatársak Juhász Levente és Nagy Nándor voltak. A hangszerelés Nagy Nándor nevéhez fűződik.

A könnyed, humoros történet mögött ugyanakkor komoly emberi kérdések húzódnak meg. Cseke Péter szerint az Anconai szerelmesek szereplői valójában mind ugyanarra vágynak: szeretetre és boldogságra, amelyet gyakran éppen azért nem találnak meg, mert nem veszik észre, hogy ott van a közvetlen közelükben.

„Ha nem az lenne a darab címe, hogy Anconai szerelmesek, akkor lehetne az is, hogy Boldogságkeresők. Mindenki éppen ezt kutatja, és nem veszi észre, hogy ott van mellette, csak fülön kellene csípnie” – fogalmazott a rendező, aki szerint a színház a szórakoztatás mellett abban is segíthet, hogy a nézők más szemmel tekintsenek saját életükre. 

A szerelmi bonyodalmak középpontjában álló Tomao Nicomacót Járai Máté alakítja, a cukrász, Giovanni szerepében Kovács Lehel, húgaként, Drusillaként Szabó Dorottya látható. A kóbor milliomost, Lucreziót Hevesi László, a panziótulajdonos Agnesét Jankovics Anna, Dorinát pedig Hajdú Melinda formálja meg. A magyar lányt, Viktóriát kettős szereposztásban Venczli Zóra és Kovács Panka alakítja. A fiatal szerelmeseket, Luciát és a vándormuzsikus Luigi del Sorót Vajda Boróka, valamint Garamvári Ádám, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója kelti életre.

A premier után Cseke Péter köszöntötte a darab alkotóit. Mindenkinek megköszönte a munkáját, aki hozzájárult az előadás sikeréhez. A bemutatóra elfogadta a teátrum meghívását a darab szerzője, Vajda Katalin is. A színház direktora megköszönte neki is, hogy hozzájárult ahhoz, hogy Szabó Borbála dramaturggal egy kicsit újragondolják az Anconai szerelmeseket. Egyes történetszálak és karakterek új árnyalatokat kaptak, az előadás pedig új dalokkal is gazdagodott. A magyar dalszövegeket jegyző Fábri Péter pedig újabb fordításokkal járult hozzá a produkció zenei világához.

Vajda Katalin elmondta, nagyon tetszett neki a kecskeméti teátrum előadása. Vajon a szerző szerint mi lehet a titka annak, hogy harminc év után is ekkora sikert arat az Anconai szerelmesek? „Szerintem az egyik kulcs a remek olasz zene. Persze önmagában ez nem elég, kell hozzá a mese. Amikor írtam a darabot, fontos volt számomra, hogy a történet a zenétől függetlenül is megállja a helyét. A másik kulcs pedig az lehet, amit több társulat is mondott nekem: nemcsak a közönség szereti, hanem az alkotók számára is csapatösszekovácsoló szerepe van ennek a darabnak. A színművészek nagyon szívesen játsszák, ez pedig nagyon fontos, hiszen hatással van a nézőkre is.”

A bemutató ünnepi pillanatait ezúttal is a Floraland gyönyörű rózsái és az Édes Pötty finom tortája tette még szebbé.

További hírek