A teátrum 130. évadában beköltözik a kecskeméti színházba Micimackó, Nyuszi, Malacka, Füles, Bagoly, Kanga és Zsebibaba. A Százholdas Pagony lakói egytől egyig különc, szerethető karakterek – egy olyan közösség, ahol mindenki a maga furcsaságaival együtt fontos. Éppen ezért nem véletlen, hogy Micimackó történeteit már több mint hatvan nyelvre lefordították, és generációk óta újra és újra visszatérnek a színpadokra, a tévéképernyőkre és a gyerekszobákba.

Cseke Péter, az előadás rendezője az olvasópróbán kiemelte, a Micimackó világa kiállta az idő próbáját. „Ezek a mesehősök archetípusok: felnőtt jellemvonással fölruházott kis állatok. Micimackó kissé esetlen, de jószívű és szeretetteljes, Malacka félénk, mégis odaadó, Nyuszi ravasz és gyakorlatias, Fülesben pedig ott van a mélabús bölcsesség és az elfogadás. Bagoly tudálékos, Kanga gondoskodó, Zsebibaba pedig az igazi gyermeki kíváncsiságot testesíti meg.”
A kecskeméti előadás nem egyszerűen egymás után fűzi Milne történeteit. Szabó Borbála dramaturg ugyanis egy különleges keretet talált a sok ismert kalandnak. A történet ott kezdődik, hogy Micimackó beszorul Nyuszi házába. Miközben várakoznia kell, hogy egy kicsit lefogyjon, a barátai mesékkel szórakoztatják. „Egy fontos gondolat húzódik a kerettörténet mögött. Sokunk számára az olvasás, az irodalom kiutat jelent, amikor valamilyen szorult helyzetbe kerülünk” – tette hozzá Szabó Borbála.

A színpadon kinyílnak a mesekönyv lapjai
Molnár Anna díszlet- és jelmeztervező koncepciójának egyik központi gondolata, hogy a színpad egy hatalmas, nyitott mesekönyvvé válik. Ebből a könyvből nő ki a Százholdas Pagony, és a történet szereplői ebből a különleges, kétdimenziós papírvilágból lépnek elő. A síkban kialakított fák és egyéb elemek úgy tűnnek majd, mintha valóban egy könyvet lapoztunk volna fel.
De még ennél is izgalmasabb kérdés volt, hogyan lehet felnőtt színészekből úgy megteremteni Micimackót és barátait, hogy a figurák ne váljanak egyszerű, állatnak öltöztetett emberekké. Molnár Anna számára ez különösen fontos szempont volt. „Van bennem egy ellenérzés azzal kapcsolatban, hogy felnőtt embereket állatkáknak öltöztessünk a színpadon” – árulta el. „Ezért inkább egy köztes formát kerestem, olyat, amelyben a szereplők emberként is jelen vannak, miközben karakterükben, mozgásukban és megjelenésükben egyértelműen felismerhetők a jól ismert állatok.”

Családi szálak a világhírnév mögött: Winnie-től a Mici névig
A Micimackó meséje mögött egy különös családtörténet húzódik. Cseke Péter az olvasópróbán a szerző, Milne és fia, Christopher Robin történetét is felelevenítette a társulatnak. Azét a fiúét, akinek gyerekkora összefonódott az édesapja által megteremtett világhírű mesehősökkel.
A történet szerint a kisfiú egyik első plüssmackóját még Edwardnak hívták, később azonban Winnie lett a neve egy állatkerti élmény hatására. Innen született meg az a név, amit ma a világ szinte minden táján ismernek: Winnie the Pooh.
Cseke Péter számára érdekes része ennek a történetnek az is, ami a mesék mögött húzódik: hogyan alakította át egy világhírű mese egy gyermek életét, és hogyan született meg egy egyszerű gyerekjátékból egy egész mesevilág, vagyis a Százholdas Pagony.

A magyar olvasók számára pedig különösen kedves adalék, hogy Karinthy Frigyes fordítása mögött szintén ott húzódik egy családi történet. A rendező a próbán arról is mesélt, hogy a nyers fordítást Karinthy nővére, Emília – becenevén Mici – készítette, majd ebből az anyagból született meg Karinthy legendás magyar változata.
Kik lesznek majd a kecskeméti Százholdas Pagony lakói? Konfár Erik bújik Micimackó bőrébe, Jankovics Anna Malacka, Szegvári Júlia Kanga, Kovács Panka Zsebibaba, Lakatos Máté Füles, Magyar Éva Nyuszi, Pál Attila Bagoly, Kovács Patrik pedig Róbert Gida szerepét alakítja.
Az előadást Lőrinczy Attila alkalmazta színpadra és a dalszövegeket is ő jegyzi, zeneszerző és zenei vezető Nagy Nándor, koreográfus Raj Martin.
A kecskeméti Százholdas Pagony kapuja október 14-én nyílik ki, Micimackó és barátai ezen a napon költöznek be a teátrum nagyszínpadára. Nem véletlen a premier dátuma sem, hiszen ez a nap fontos a színház történetében. Fellner és Helmer gyönyörű épülete 130 évvel ezelőtt, 1896. október 14-én nyílt meg. A jubileumot egy olyan bemutatóval ünnepeljük, amit a legifjabb színházlátogatóknak szánunk, hiszen ezek a fiatalok lesznek majd azok a felnőttek, akik 10-15 év múlva a teátrum törzsközönségét alkotják. A színház 130 éves múltját a jövőt jelentő fiatalsággal együtt ünnepeljük.

























