Hogyan lesz egy kőbányai munkáscsalád hetedik lánygyermekéből ünnepelt filmsztár, akinek különleges hangjáért és kisugárzásáért egy egész ország rajong? Karády Katalin egy egész országot hódított meg, miközben a rajongás és a hírnév mögött egyre nehezebb terheket kellett cipelnie. A közönség bálványozta, a média kifacsarta, menedzsere kihasználta, a történelem pedig újra és újra megpróbálta megtörni. A Kalapkirálynő ezt a kivételes, fordulatokban és tragédiákban gazdag életutat idézi meg, miközben egy olyan nő portréját rajzolja meg, aki a legembertelenebb időkben is képes volt megőrizni emberségét.
Egy női sors került a középpontba
Az olvasópróbán Kovács Lehel, a teátrum igazgatóhelyettese, művészeti vezetője elmondta, hogy az évad tervezésekor vetődött fel a gondolat, hogy az Előjáték Lear királyhoz című darab sikere után egy újabb kortárs opera szülessen a teátrum falai között. „Fontos volt számunkra, hogy a színház ismét saját alkotóinak energiájára építsen. A kezdeti elképzelések között egy történelmi nőalak, Báthory Erzsébet is felmerült, ám végül egy másik különleges életút ragadta meg az alkotókat. Nagypál Orsi vetette fel Karády Katalin nevét, akinek alakja mindannyiunk érdeklődését felkeltette” – emelte ki Kovács Lehel.
A művészeti vezető szerint az előadás egyik izgalmas eleme, hogy a produkció a hagyományos operai kereteket is feszegeti. „Sokszor egyes műfajok halála, hogyha önmagukat konzerválják. A Kalapkirálynőben éppen ezért az operaénekesek mellett Märcz Fruzsina és Adorjáni Bálint prózai színművészek is fontos szerepet kapnak” – tette hozzá Kovács Lehel.
Károly Kati, a teátrum zenei vezetője arról beszélt az olvasópróbán, hogy milyen rendkívüli munkával született meg a darab. „Egy opera átlagosan másfél év alatt készül el. Ennél jóval kevesebb idő alatt született meg a Kalapkirálynő Iván Sárának és Perczel Enikőnek köszönhetően. Nehéz anyag, de nagyon szeretünk vele dolgozni, mert különleges vonzereje van.”
Film noir és kontrasztos fekete-fehér világ
A produkciót Nagypál Orsi filmrendező és forgatókönyvíró állítja színpadra, aki először dolgozik a kecskeméti teátrumban. Elárulta, hogy számára különleges kihívást jelent a műfaj. „Ez lesz az első opera, amit rendezhetek. Nagy izgalommal vágok bele ebbe a munkába. Nekem ez egy komfortzóna-elhagyás, de én azt gondolom, hogy az ilyen helyzetekből izgalmas, kreatív eredmény szokott születni” – mondta a rendező, aki látványos, filmszerű színpadi világot álmodott meg.
A Kalapkirálynő vizuális koncepciójának egyik meghatározó eleme a film noir, amely Karády Katalin filmes korszakát is megidézi. „A fekete-fehér képek, az erős kontrasztok, a hangsúlyos fények és kompozíciók nem pusztán látványelemek lesznek, hanem az előadás gondolatiságát is erősítik. Karády esetében különösen izgalmas az ember és az ikon kettőssége: az a nő, aki a reflektorfény mögött élt, és az a titokzatos filmsztár, akinek képe generációk emlékezetébe égett” – tette hozzá Nagypál Orsi.
Ez a kettősség a szereposztásban is megjelenik: Karády Katalint, mint magánembert Megyesi Schwartz Lúcia, míg a róla kialakult ikont, a filmsztár alakját Märcz Fruzsina jeleníti meg. A színpadi történéseket előre rögzített és a produkcióhoz készülő filmfelvételek is kiegészítik. A forgatásokon Márton Balázs operatőrrel dolgozik majd együtt a rendező.
Ünnepelt filmsztárból hirtelen ellenség
Nagypál Orsi számára azonban Karády történetének nem csupán a filmes vonatkozásai érdekesek. Legalább ennyire foglalkoztatja, hogyan válik a közönség rajongása egyik pillanatról a másikra elutasítássá. „Ugyanaz a tömeg, ami ezt a nőt felemelte és a legnagyobb sztárt csinálta belőle, később ellene fordult. A politikai változások, a rosszindulatú pletykák és a manipuláció egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy Karády egyre kiszolgáltatottabbá váljon” – hangsúlyozta.
Karády nemcsak művészi megjelenésével, hanem életvitelével is megelőzte a korát. „Mély, búgó hangja, különleges megjelenése, anyagi függetlenségre törekvése és szabadságvágya mind eltértek az akkori nőideáltól. Magánéletét számos találgatás és pletyka övezte, kapcsolatairól pedig sokszor inkább a korabeli közvélemény ítéletei, mintsem a biztos tények szóltak. A produkció ezekből az ellentmondásokból is építkezik” – fogalmazott Nagypál Orsi.
A sorsfordító történelmi események között a Gestapo fogsága és a náci üldöztetés is meghatározó fejezet. Karádyt megkínozták, ám szabadulása után sem fordult el azoktól, akik segítségre szorultak. Saját ékszereit áldozta fel például azért, hogy gyerekeket és felnőtteket kimentsen a nyilasok kezéből. A vészkorszak után a kommunista diktatúra sem fogadta el a korábbi rendszer ünnepelt filmsztárját. Filmjeit betiltották, szerepekhez alig jutott, végül 1951-ben elhagyta Magyarországot.
A Kalapkirálynő története azonban nem ér véget a száműzetéssel. Karády New Yorkban, Frank Irmával közösen új életet kezdett, kalapszalont nyitott, és a reflektorfénytől távol töltötte élete hátralévő évtizedeit. Filmjeit és dalait három évtizeddel később ismét felfedezte a magyar közönség, hazahívták, ő azonban már nem tért vissza: egy kalapot küldött maga helyett.
A filmstúdiók világa jelenik meg a színpadon
A látványvilágot Tihanyi Ildi díszlet- és jelmeztervező álmodta meg. A Kelemen László Kamaraszínház adottságai különleges megoldásokat kívántak: a zenekar a színpad jelentős részét elfoglalja majd, így a játéktér kialakításánál minden négyzetméternek szerepe van. Az alkotók végül egy filmstúdió világát idéző teret választottak, amelyben a különböző helyszínek és korszakok szabadon egymásba úszhatnak.
„Egy filmstúdió maga a kulisszánk, a díszletünk” – fogalmazott Tihanyi Ildi. „A színpadon megjelenő híd, a vetítőfelületek, a díszletfalak és a filmforgatás kellékei egyaránt ezt a világot erősítik. A vetítések nemcsak a helyszíneket jelölik majd, hanem olykor ellenpontozzák is a színpadi történéseket. A díszlettervező arra is lehetőséget teremtett, hogy a zenekar ne csupán hangzásával, hanem látványában is az előadás szerves részévé váljon.
Karády Katalin szerepében Megyesi Schwartz Lúciát láthatja a közönség, a Kalapkirálynőt Märcz Fruzsina alakítja. Frank Irma szerepében Monos M. Franciska, Ujszászy Istvánként Kristóf István, Jávor Pálként Adorjáni Bálint, Egyed Zoltánként Tötös Roland és Biri Gergely, Maró Zita szerepében Csereklyei Andrea, rendezőnőként Nagy Noémi, asszisztensként Világos Rella, rikkancsként pedig Elek Máté és Szekeres Kornél lép színpadra. További szerepekben Ambrus-Leskowsky Laura, Antal Melinda, Perjési Anna, Turjányi Miklós, Papp László Zsolt, Balázs Zsófia, Tfirst Mariann, Cselóczki Tamás, Dabis Dániel, Kelemen Örs és Mátyási Áron látható. Az előadásban a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekara a színpadon foglal majd helyet.
A rendezői koncepciót a díszlet- és jelmeztervezői munka mellett Szegvári Júlia játékmester, Károly Kati zenei vezető, valamint Drucker Péter és Iván Sára karmesterek segítik. A zenei munkatársak Madarász Éva Andrea és Lestákné Valasek Szilvia. Konzultáns: Nagypál Orsi, Bán Mór, Péter Zsolt. Az ügyelő Stolz Dávid, a rendezőasszisztens pedig Szőnyi Franciska.
A Kalapkirálynő nem csupán egy legendás művész életének felidézése, hanem egy különleges női sors története is: a hírnév és a kiszolgáltatottság, a szabadságvágy és az üldöztetés, a veszteség és az újrakezdés története. Egy asszonyé, akit elüldöztek, de a hangja és emlékezete végül mégis hazatalált.
